West Coast – Los Angeles

Sziasztok, megint épp zabáljuk a mérföldeket, épp a Hoover Gát felé tartunk a Grand Canyonból, ezért van egy percem irni.

Los Angelesben leszálltunk a gépről, megint 3 órával vissza kellett állitani az időt, nekem igazából már fel sem tünt, valószinüleg már végtelen ciklusba került a jetlagem..

Mikor megérkeztünk LA-be a repülővel a legfeltünőbb az időjárás volt: DC-ben úton a reptérre majdnem meggyulladtunk annyira meleg volt, ráadásul mind hosszú gatyában, hogy ne foglaljon helyet, gondoltam, hogy a west coaston végig nagyon meleg lesz, ezért erre a távra csak 1 pulcsit pakoltam, többi cucc ugye most is maradt Zsolti lakban.

Ehhez képest LA-ben fáztunk mikor kimentünk, olyan 15 fok lehetett, elég meglepő volt, fel is vettem az egyetlen pulcsit.

Megkerestük az autóbérlő cég kisbuszát, ami elvitt az irodájukba nem messze a reptértől (u.az a rendszer, mint IAD-n volt), már eszeveszettül farkas éhesek voltunk, ugyanis a belföldi repülőjáraton, hiába volt 5 órás, nem adtak semmi kaját, sztem a United az európai fapadosok megfelelője lehet...

Hosszas adminisztráció után felvettük az autót, ezúttal egy fekete dodge caravan, aminek a légkondijából sokszor nem túl kellemes szag árad.

Örök szabály: nagyon éhesen nem szabad kajáldát keresni... Daniról már megállapitottuk az út alatt többször, hogy Ő vezet a legjobban, de Ő is navigál a legrosszabbul. Mivel ugye kint él, ezért neki van kinti mobil előfizetése, mobilnettel, ezért google mapsen mindig Ő szokott dolgokat megkeresni, de mivel a telefon navigációja általában le van maradva 1 perccel, ezért kb mindig elvétjük a letérőt, és már csak annyit hallunk Danitól, hogy na itt kellett volna...

Most is kinézett egy Taco-s helyet, ami nagyon közel van,  el is indultunk, helyette egy olyan környéken találtuk magunkat, mint a GTA San Andreasban, ahol kezdesz az elején: Los Santos... (aki ismeri a játékot az tudja miről beszélek).

Taco persze sehol, helyette láttunk egy expressz indiai éttermet, és mivel már nem birtuk tovább betértünk ide.. Az indainak álcázott mexikói személyzetből már érezhettük volna vesztünket, de az éhség elveszi az ember eszét.. Long story short, mindenki megsinylette a kaját utólag, én talán a legkevésbé, de Peti szerintem még mindig nem szivesen emlékszik vissza a currys csirkére..

Vacsi után megcéloztuk a szállásunkat, ami a Hollywood Blvd-n volt közvetlen, mikor beparkoltunk épp valami buli volt, gyorsan lecuccoltunk, a szemközti liquor store-ban szereztünk sört meg whiskeyt, és elkeztük kipihenni az utazás fáradalmait, egyben fertőtleniteni a gyomrunkat..

A népség végül hamar elhúzott, ugyanis party este volt, és mentek a közeli szórakozóhelyekre, mi ehhez mér túl fáradtnak éreztük magunkat.

Másnap LA autós városnézés volt betervezve, előtte délelőtt végigsétáltunk a Hollywood walk of fam-en, sok fotó készült itt is kedvencek csillagaival, végre az idő is nagyon jó volt, 25 fok, napsütés...

Vissza a kocsiért, és elindultunk autóval felfedezni az angyalok városát.

Beverly Hillsben kezdtünk, emberek micsoda nyomooornegyed, fujj. Petivel kitalátuk, hogy elbújunk bokrokba, és kiugrálunk a sportkocsik elé, majd bepereljük kártéritésért a sztárokat, abból elkaristolunk a maradék időben.

A hegyi bóklászás után elindultunk Venice Beachre, megnézni Pamela Andersont, jameg az Óceánt.

Itt lett egyértelmű, amit már előző este is sejtettünk a reptérről a szállásra menet, hogy LA-ben a legrosszabb a közlekedés eddig ahol jártunk. Millió autó, hatalmas dugók, és szinte lehetetlen kikerülni. Röpke 2 óra alatt le is jutottunk a partra (Budapest-Balaton táv) mindezt egy városon belül. A város eleve hatalmas területen fekszik, tömegközlekedés alig van, a távolságok óriásiak. Ákosék pl. Elindultak keresni egy illatszer boltot, mondták nekik, hogy csak 3 blokkra van, fél óra alatt meg is járták.

Venice Beachre vezető úton tehát hatalmas dugó. A parthoz közel mindenki parkolót keresett, ami nem volt, mi végül pár utcával feljebb találtunk egy helyet. A parton hatalmas szél volt, nem is voltak sokan, fotózkodtunk üres életmentő toronyban is Baywatch módra.

Eleinte nem nagy kedvünk volt fürcsizni az idő miatt, de ha az északi tenger sem volt túl hideg, hogy belemenjek, akkor pont a csendes óceánt sem fogom kihagyni.

Bementünk, eg idő után már nem is fáztunk, ugyanis végig küzdöttünk az életben maradásért a hatalmas hullámokkal. Vicces volt igy.

A napot a Griffith Observatoryban zártuk, ami egy ilyen kilátó féle, ahonnan jól látszik a város, és a Hollywood felirat, a nagy dugó miatt ide már a sötétedésben értünk, azért lőttünk pár cool fotót, nézelődtünk, majd visszaindultunk a szállásra.

Nagy mákunk volt, ugyanis aznap épp free pizza este volt, és pont akkor kezdődött az ingyen pia osztás, mikor mi odaértünk, jó magyar módra 2x is beálltunk a sorra, ingyen vacsinak teljesen jó volt.

Ezután elég csendes volt a hostel vasárnap lévén, mi azért iszogattunk, dumáltunk.

Ákos és Dani úgy döntöttek, hogy Őket annyira nem érdekli az Universal Studios, ezért oda 3-an mentünk Zsolttal és Petivel, nekem ez volt az az állomás amit New York után a legjobban vártam, miután mint tudjátok fimbuzi vagyok. (Ja most jut eszembe, New Yorknál elfelejtettem irni, hogy egyik nap azzal mentem a srácok agyára, hogy kb. Minden sarkon vázoltam egy jelenetet a die hard 3-ból, ami ott játszódott, konkrétan megtaláltam azt a metromegállot, ahol Mclaine utóléri a metrot, feltépi a csatornafedőt és ráugrik a metrora...)

Ami miatt előző este kicsit ideges lettem az az, hogy kiderült, hogy nem elég, hogy a Transformers 3D atrakció most nyilik meg, de még Memorial weekend is van, ezért hiába megyünk hétfőn, az épp szabadnap lesz az amcsiknak is...

Nagy tömegre számitottunk, ezért igyekeztünk követni Csilli előzetes utasitásait (ezúton is örök hála még egyszer!) Ákos odavitt minket 9-re nyitásra, bejáratnál nem is volt sor, emberek azért már gyülekeztek, ezért meg is rohamoztuk a studio tourt. Itt ugyan rossz oldalra ültünk (pedig követtük a parancsot), mert minden lényeges dolog pont a másik oldalon volt, de azért igz is láttunk mindent. Állati érdekes volt, végigvittek fogatási helyszineken, u.nevezett set-eken, volt Western set, new yorki utca, és közben mutattak jeleneteket, hogy pl miket vettek fel itt, és hogy csak apróságokat kell változtatniuk, hogy az átlag nézőnek ne tünjön fel a csalás.

Megmutatták hogyan árasztanak el vizzel egy metroalagutat, vagy éppen egy utcát, illetve volt egy eszméletlen élethü king kong 3D moziélmény.

Mikor végeztünk még mindig nem voltak túl sokan, ezért úgy döntöttünk, hogy menjünk a transformershez, amig nincs túl nagy sor. Amúgy a park nagyon jól meg van csinálva, mindenhol vannak táblák, hogy melyik atrakciónál épp mennyi idő a sorbaállás, hogy tudj tervezni.

Lementünk a tehát az alsó szintjére a parknak, transformersre 30 perc sort irt, ez kb reális is volt, nade: itt úgy van kitalálva minden program, hogy mig sorbanállsz is vannak történések, LCD TV-ken elmesélik a kerettörténetet, vagy vicces videokkal bemutatják mire kell figyelni. A Transformersnél a Nest főhadiszállásán voltunk, és a sztory az volt, hogy az a küldetésünk, hogy vissza kell szerezni az álcáktól az all sparkot.

Most őszintén, komolyan, szerintetek ez nekem MENNYIRE TETSZETT??????

Életem egyik legnagyobb élménye volt, amikor Megatron kilőtt ránk egy golyót, konkrétan éreztük a golyó hőjét...

A parkban amúgy kétféle atrakció van, az egyik az ún. Ride, a másik a show. A ride-ok mind nagyon jók, a showk közül a water word eszméletlen jó, a terminator is nagyon jó, de a shreket pl nagyon untam, igaz, sose voltam épp rajongó.

Nahát mindent úgysem tudnék leirni a parkról annyi élmény volt, remélem beéritek ennyivel, most letszem a billentyüzetet, ugyanis mindjárt ottvagyunk a Hovver gátnál, és nem szeretnék lemaradni a látványról.

Thats All Folks!